Daldinia vernicosa "zömök nyelű gömbgomba"

No, ebbe a fába elég sok villanykörtét csavart be a természet. :-)))

Daldinia vernicosa (2013.07.10.)

2013.07.10-én Gömörszőlősről indultunk a kék turistajelzésen Zádorfalvára. Az útvonal egyetlen árnyat adó erdejében találtam ezt az elszáradt gyertyán facsoportot, melyen ezerszám „setétlett” a gomba.

Egy kedves gombásztárs meghívásával élve, már 2010.04.08-án Kolontónál találkoztam a klasszikus szenes gömbgombával (Daldinia concentrica).

Daldinia concentrica (kőrisfán, 2010.04.08)

Daldinia concentrica

E gomba nyél nélkül ül az aljzatán, főleg kőrisfákon találkozhatunk vele. Tömör szerkezetű, megkeményedve, olyan ,mint egy széndarab, rajzolni is lehet vele.

Majd Miskolctapolcán járva figyeltem fel egy az előbbinél jóval kisebb fejű,  vaskos nyéllel kapcsolódó másik fajra, a nyeles gömbgombára, (Daldinia fissa) források említik, mint a szenes gömbgomba változatát (Daldinia contcentrica var. obovata).

S hosszas töprengés és keresgetés után Magyarország mikroszkopikus gombáinak kézikönyvében!!! bukkantam rá a Gömrőszőlősön talált gomba megfejtésére,  miszerint ő a  Daldinia vernicosa (zömök nyelű gömbgomba*) lenne.

Daldinia vernicosa (2013.07.10, Gömörszőlős)

Daldinia vernicosa (2013.07.10, Gömörszőlős)

E könyv leírása szerint hazánkban két faj, a D. concentrica és a D. vernicosa él. (Egyes források a Daldinia fissát és a Daldinia vernicosát szinonimnak veszik, az Index Fungorum viszont két külön fajként tartja számon őket. Így teszek én is, de majd jön a genetikai vizsgálat és mindjárt egy faj lesz e tucatnyinál is nagyobb lélekszámú társaság:-)

A fent említett könyv leírása szerint: a sztrómák (termőtest párnák) gömbösek-félgömbösek, 0,5-4 cm átmérőjűek, többnyire igen zömök nyelűek, szurokfeketék, simák, fényesek, belül széles ezüstfehér és keskeny fekete rétegek váltogatják egymást. E termőtestpárnát fiatalon vörösesbarna grantulátoum fedi, mely idővel lekopik. A termőtestek csak kezdetben tömöttek, később laza, üreges szerkezetűek lesznek.

A gomba lomblevelű fák és cserjék ágain él, különösen tűztől okozott sebek környékén.

Daldinia vernicosa elvágva
A fiatal példányokból "csöpögött a víz", rugalmasak.

Spóraméretre szinte egyformák D. concentrica (szenes gömbgomba), 12-16 x 7-10, D. vernicosa 12-16 x 7-9 mikron.

Daldinia vernicosa spórák

Magam 13 (14) x 7 mikront mértem.

(aff) Hypocrea lixii "zöld borsógombák"

2013.07.07-én a Megyehatár buszmegállótól gyalogoltunk lefelé Répáshutára, főleg bükkös erdőkben jártunk.  Ebédünket egy erősen szétkorhadt útszéli farönknél ettük meg. Kenyérmajszolás közben is jár a gombász szeme, nem csoda, ha a földön ülve, szemmagasságban, észreveszi a korhadt fa rései között megbújó méregzöld színű gumócskákat.

Hoppá, ez tuti egy tömlősgomba, de melyik?

E nemzetség számos faja közül a Hypocrea gelatinosa-ról már tudósítottam. A szinte egybefüggő kéregként elterülő Hypocrea citrina  is került már a szemünk elé Szarvaskőn 2011.08.02-án. 



Hypocrea citrina (Szilvásy Dénes felvétele)

A most talált gombáról nem találtam sem említést, sem képet a könyveimben. Internetes keresések eredményeként, lett meg a megoldás! Sajnos a gomba még éretlen volt, így csak a tömlők fűzéreit láttam a mikroszkópban, spórát még nem.

Az aszkusz (spóratartó tok) hengeres-bunkós. A kétsejtű spórák már az aszkuszban kettéválnak, és emiatt az aszkuszok 16 spórásnak látszanak. Ez a jelenség a Hypocrea nemzetség sajátossága. A részspórák csaknem gömbösek, zöld színűek.

Hypocrea lixii feketés-zöld színben

Hypocrea lixii
fiatalabb csoportja más zöld színben játszott

A sztróma (amiben a kis palack alakú termőtestek vannak beágyazódva) ülő, lapos párna alakú, szabálytalan formájú, 3-10 mm átmérőjű. Erős nagyításban a gomba felszínén apró pontozottság látható, melyek a kiemelkedő peritéciumok (a tömlősgombák palack alakú termőteste, belsejében a termőréteggel )szájnyílásai.

A felső képen a tömlőket láthatjuk a még éretlen spórák nem rajzolódnak ki bennük. Az alsó képen Lugol oldattól színeződtek át a tömlők. 
A gomba erősen korhadt fán él.

Catinella olivacea II. rész olívzöld csészegomba

Ez a gyönyörű gomba megérdemel egy újabb bejegyzést. Annál is inkább, mert három a magyar igazság, s ez a harmadik találkozásom vele.
2013. július 8-án Miskolcon a Csanyikban gombászgattam. A szöszös fűrészesgomba lemezeit fotóztam egy korhadt tölgyfán, ehhez felfordítottam a tönköt, s mit látnak szemeim, hát ott csücsült 3 szép Catinella olivacea. Ilyen a gombász-szerencse :-)
Ugyan spórafotóm továbbra sincs e gombáról,  mert nem volt szívem lenyesegetni őket, hadd éljenek. Van a neten szép kép róla :-)
A spórák kerek csúcsúak, két kis olajcseppel, megérve sötét szürkésbarnák 7-11 x 4-5 µ méretűek.
A termőtestek nyél nélkül kapcsolódnak az aljzathoz, 5-10 mm átmérőjűek. Kívül belül sötét kékes-feketés-barnás-zöldes színűek, pereme mindig világosabb, sárgás árnyalatú.
A képen szereplő sok apró bogár szorgalmasan végzi a rájuk kirótt közmunkát, miközben falatoznak a spórákat is széthordják :-)


Catinella olivacea




Catinella olivacea



Képek: 2013. 07.08 Bükk hg.

Chlorociboria aeruginascens rézrozsdaszínű csészegomba

A gomba tudományos (Chlorociboria aeruginascens)  (a latin aerug= rézrozsda, ascens= valamivé váló szóösszetételből származtatva) és magyar neve (rézrozsdaszínű csészegomba) találóan emlékeztet arra a kékes-zöld színre, mely régi köztéri bronzszobraink kérgén lévő antik patina színárnyalatához hasonlít legjobban.  Az erdőben korhadó fadarabon vagy kidőlt fatörzs felszínén a gomba micéliumától zöldre festett foltok nem észrevehetetlenek a szemfüles gombász számára. Az ilyen, csapadékkal átitatódott kéreg nélküli, erősen korhadt keményfák (nyár-, tölgy-, kőris-) kékes-zöld színű foltjain nőnek a rézrozsdaszínű csészegomba apró termőtestei. 

Kutató vegyészek kimutatták, hogy a 14. és 15. századi reneszánsz olasz mesterei e gombával fertőződött zöld színű faanyagot használták bonyolult intarzia mintáik színhatásainak fokozásához.

Ilyen zöldre festett falapocskák vannak a XV. századi olasz mester - Fra Giovanni híres faberakásos munkáiban is. E linken akár meg is tekinthető: http://www.georgehart.com/virtual-polyhedra/intarsia.html

A fa zöld elszíneződésének oka, egy, a gomba által termelt kék-zöld színű pigment (xylindein).  

A faipar zöld korhadásnak hívja ezt a jelenséget, de ez nem azonos jellegű a fehér- illetve barna korhadással, amikor a gombák tevékenysége nyomán a fa szétporlad. Kutatók feltételezik, hogy a xylindein gátolhatja a növény korhadását, és azt is, hogy az e gombával fertőzött fa kevésbé vonzó a termeszek számára

Idei nyaralásom alkalmával 2013. július 6-án Hollóstetőn ( Bükk hg.) korhadó bükkfa törzsén, július 12-én Keleméren – csertölgy fadarabon is találtam pár példányt belőlük.

Az említett két nyári megjelenésen kívül adataim vannak 2011.03.06-án és 2011.12.10-én Miskolctapolcáról, 2012.11.18-án Miskolc Forrásvölgyből.

A  3-10 mm átmérőjű csészék, kis nyéllel kapcsolódnak az aljzathoz.

Spórái 10 x 2 µm, szabálytalan orsó alakúak, simák, átlátszóak, több olajcseppet is tartalmaznak.

Kicsit hasonló fajok: Chloroencoelia versiformis (elsősorban fűzőn), Cenangium ferruginosum fenyő (Pinus) fafajokon. 

Chlorociboria aerigunascens spórák

2011.03.06. Miskolctapolca

2011.12.10. Miskolctapolca

2012.11.18. Miskolc Forrásvölgy (Bükk hg.)

2013.07.06. Hollóstető (Bükk hg.)

2013.07.12. Kelemér

Aleuria cestrica "narancssárga csoportos csészegombácska"

2013. június 29-én a Börzsönyben "hajtottuk" a rókagombákat.

Luit már sikerült „megfertőzni”, nyitva tartja a szemét a tömlősgomba apróságokra. :-)

Szerencsére hallótávolságban voltam, amikor szólt, hogy „sárgákat” talált. Odaérve, meglátva a sárga „cukiságokat” igencsak hangosan kezdett dobogni a szívem. Éreztem, hogy nagy fogás, de fogalmam sem volt róla, hogy kit tisztelhetünk bennük. 

Este megmikroszkópoztam őket. Szerencsére jellegzetes „rácsos falu, ellipszoid” spórákat találtam. Az olasz könyvemben (Gianfranco Medardi: Ascomiceti d’Italia)  a spóra alaktan rész, Aleuria típust jelölt a nemzetségre, s innen jutottam el - a spóra nagyságát, díszítettségét figyelembe véve-  a megoldásra ALEURIA CESTRICA a tudományos neve ennek a szépséges kis tömlősgombának.

Aleuria cestrica (Leg: Honecz Lajos, det: Szilvásy Edit)

Az olasz könyvben megtalálható gombánk „kistestvére” az Aleuria luteonitens-t is. Mindkét gombáról leírás, spórarajz és fénykép is van, a megjegyzés pedig a két gomba közti különbséget is tárgyalja.

A két gombát spórájának mérete, spórafalának díszítettsége, termőtestének színe, termőhelye és ideje és termőtestének sárga színárnyalata különbözteti meg egymástól. 

Aleuria cestrica 2013.06.29. Börzsöny

Az Aleuria cestrica narancssárga színű, csoportosan nő, nedves, csupasz földön az erdőben nyáron. Spórájának mérete 8-10 x 5-6 µm, belsejében két nagy olajcseppel, a spóra fala "hálózatosan vastagodott".  

Aleuria cestrica kékkel megfestett spórák

Aleuria cestrica spórák

Az Aleuria  luteonitens aranysárga színű, csoportosan nő mohos földön nyáron-ősszel. Spórájának mérete 12 x 5-6 µm, a spóra fala hegyes tüskékkel borított, nem alkotnak hálózatot.  

Magyar nyelven a Magyarország mikroszkopikus gombáinak határozókönyvében csak az Aleuria luteonitensről találtam leírást, előfordulásra ritka jelzéssel.

(Hogy Magyarországon van-e másnak adata erről a gombáról, annak mindenképpen utána járok.)