Pezicula aurantiaca - égerfán

2017. július 8-án Keleméren, az elszáradt Tompa-fa mellett lévő erdőrészen jártam. Az itt folyó erecske - na jó patakocska  még szárazságban is viszonylag nedvesen tartja a környezetét. Vadállatok is járnak ide inni, találtam már itt levetett agancsot is, de az állati lábnyomok, túrások nyomai beszédesebbek. A csalán lassan már két méteres, de szerencsére a nálam lévő túrabottal el tudtam hajtogatni az utamból, megközelíthetővé téve vele a patakpartot. A pocsolyába hullott ágdarabokon csak Scutelliniákat láttam. Visszafordultam, hogy pár nap múlva talán a sok eső hatására biztos gombásabb lesz a terület, amikor átbukdácsolva a kidőlt fákon észrevettem egy az apró tömlősgombáktól sárgálló fatörzset. A fa kérgéből kézzel is le tudtam húzni egy darabot, hogy "emberibb" körülmények között (szúnyog és csalánmentes helyen) tudjam a gombákat lefotózni. A patak partján égerek-fűzek pusztulnak, mert a patak alig csordogál, valószínű nem úgy, mint anno, amikor még a fák megtelepedtek a partján.

Pezicula aurantiaca 2017.07.08. Kelemér

Hazajőve - mivel számítógépem épp javítás alatt van - kénytelen voltam Dénes gépére telepíteni a mikroszkópomat, így elhárult az akadálya az azonosításhoz szükséges spóravizsgálatnak.
Sajnos az angol nyelvű könyveimben nem találtam a gomba spóraméretével megegyező Pezicula fajt. Elővettem az olasz, Gianfranco Medardi: Ascomiceti d’Italia c. könyvet, s ott megtaláltam a Pezicula aurantiaca leírását - hála a Google fordítónak - , mely makroszkóposan és mikroszkóposan megegyezett az én gombámmal.
Hurrá, újabb Pezicula ismerős egy héten belül!!!

Pezicula aurantiaca 2017.07.08. Kelemér

A termőtest átmérője max. 1.5 mm, nyél nélküli, párna – lencse – korong formájú, színe krém-arany. A termőréteg  finoman lisztes, húsa meglehetősen kemény.

Nagyszámú egyed nő egymáshoz közel vagy összenőve, mogyoró vagy éger elpusztult ágán - törzsén. 

Mikroszkópos jellemzők: spóra szabálytalan ellipszoid-orsó formájú, néha 1-3 keresztirányú szeptummal.  Mérete: 25-35 (45) x 12-15 µm, gyakran nagyon pici olajcseppekkel. Az aszkusz 8 spórás, jódreakciója pozitív.

Pezicula aurantiaca spóra

Az égeren nővő Pezicula cinnamomea  spórája kisebb 16-20 x 6-8 µm , a  juharon növő Pezicula acericola spórája 25-27 x 8-9 µm.

A külső jegyekben egymáshoz hasonló Pezicula fajok pontos meghatározásához szükség van a szubsztrátum ismeretére.